Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tavasz van megint!

oie_m64mjkagqnjf.png

www.tvn.hu_5b18bbfb8bc158c7c13584916e4e3110.png

Gazdag Erzsi: Itt a tavasz

Itt a tavasz, tudod-e?
leheletét érzed-e?
Virágszájjal rád nevet
virágszagú kikelet.
Rád füttyent egy bokorból,
füttyös madár torokból.
Rügyes ággal meglegyint
s érzed, tavasz van megint.

oie_1721532qhuvedhw.gif

Reviczky Gyula: Tavaszodik

Tavaszodik már az idő,
Beköszönt a napsugár.
Lelkem édes gondolatja
Fönt,a felleg-honba jár.
 
Nem tudom,de olyan édes
még a bánat is nekem,
Kék egével,napsugárral
A tavasz,ha megjelen....

 

Helen Bereg: Napsugár simogat

Ereszről csepegő jégcsapba fagyott tél
Szunnyadó tavasznak halk ébresztőt zenél.
Föld szomja beissza a jeges cseppeket,
Vékony hótakarón éled a természet.

Hűvös, szürke hajnal, a talajt köd lepi,
A Napot zúzmara csillaga köszönti.
Felmelegszik délre a levegő lassan,
Napsugár simogat, faágon rügy pattan.

Avar télszőnyegén hóvirág fehérlik,
Harangján szél csendül, felhallik az égig.
Még el sem hervadt már nyílik a pipitér,
Ibolya, kikerics, szivárvány lesz a rét.

Szántók barázdáján zöldül már a határ,
Árvalányhaj selyme ég pipacs pirosán.
Hónap hónap után lombkoronát növeszt,
Szárba szökken a mag, virágból gyümölcs lesz.

Szeretlek kikelet, szépséged varázslat
Csupasz gallyra pompás menyasszonyruhát adsz.
Felpezsdíted szívem, melegség járja át,
Szerelemre virul, mint réten a virág

 

 Jánosházy György: Tavaszi nesz
 
Halk nesz lebben felém a pirkadatban
és megrezzen egy zöld tavaszi ág....
Egy pihegő kis bimbó szertepattan
és rám kacag,mint nagy,fehér virág.

oie_1420145jj4tughc--1-.jpg

 

Cobblah Ilona: Körforgás

Barna avar alatt haldokló világ,
üvöltő szelek fújják a sorsszimfóniát.
Feketén gomolygó felhők palástja,
puha takaróként borul a világra.
Még kietlen és kopár a természet ágya,
de a felszín alatt rügyezik az új élet fája.
Még alussza álmát, szendereg a hegytető,
szélfuvolán játszik - a zöld tűerdő.
A cukorsüveg csúcsokat köd lepi be,
sejtelmes látványa mesébe illene.
Még szállnak a héják ágról - másik ágra,
kutatva az avaron lesz e héjanász ma.
Még tombol a fagy szele köpenyét forgatva,
csilingelő jégcsapok mosolyát kicsalva.
Lassan megnyílik a horizont palástja,
mit arannyal szegélyez a nap tüzes orcája.
Fényét nyalábban küldi a világnak,
melegétől a kispatak zubogva megárad.
Mozdul az avar is - bújik a csíra,
gyenge lábon ingadozva, összekapaszkodva,
egy lehulló harmatcsepp gyengéden locsolja.
Egyre szélesebbre tárul az égi színpad
függönye.
Teret nyer a fény, s éltető ereje.
Dermedésből olvad - színesedik a világ,
s a fuvallattá szelídült széllel

oie_492733k7ny6pkm--1-.jpg

Baranyai Attila: Hírnök 

Dereng már a látóhatár, 
pislákol a nap korongja, 
s a pitymallat halvány pírján 
keringőt táncol a holddal. 

Fenn az égi mélység virrad, 
sejtve sejlik azúrkékje, 
s hajnalfénnyel harmat csillan 
a zsendülő üde réten. 

Hamvas lombok súgnak össze, 
fuvallat száll a szellőktől, 
vidám kis hírnök fütyülget 
rügybe fakadó fák között. 

A gömbkeringő égre megy, 
szétsugárzik a távlatból, 
mézes álmok éledeznek, 
s bájukra büszke pillangók. 

Nyílnak a mesés virágok, 
mosolyt fest a földi varázs, 
az élet szinte felragyog 
s hinti a tavasz illatát!

 

 

Minden tavaszból őrizz meg magadnak
Egy szál virágot, egy sor éneket,
Az évek akkor el hiába halnak,
Mindig dalosabb kerted lesz neked
Juhász Gyula

oie_17222913kufbdfh9.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.